“Drága Mária…” – meglátogattuk Fülöp Kálmán özvegyét, Mária asszonyt

Ahogy már hírt adtunk róla, a legkülönbözőbb zenei világokból érkező sárvári zenészek egyedülálló összefogással zenés műsort állítanak színpadra Sárváron június 15-én, hogy az idén 90 éve született Fülöp Kálmán emléke előtt tisztelegjenek. Már javában zajlanak a műsor próbái, mi eközben felkerestük a költő, színész és dalszövegíró özvegyét, Mária asszonyt budapesti otthonában.

Az ajtón a réz névtáblán még Fülöp Kálmán neve áll, a pazar otthonba belépve aztán a lakás szinte minden egyes emlékeket őrző tárgya felidéz Mária asszonyban egy-egy történetet is. Merengve mesél férjéről, láthatjuk azt az azóta is érintetlenül hagyott íróasztalt, ahol az azóta szinte mindenki által ismert szövegek megszülettek, és előkerül néhány fotóalbum is. A fotók, az anekdoták és a lakásban őrzött díjak, emlékek egészen közel hozzák Fülöp Kálmánt, mint embert, mint földinket. Mária asszony mesél, mi lapozzuk az albumot és közben szép lassan körvonalazódik előttünk egy életút, úgy, ahogy csak egy legközelebbi hozzátartozó tudja megrajzolni…

Az 1923-ban Sárváron született Fülöp Kálmán ifjúi tehetségét már helyben kiadott verses könyvei is jelezték. A győri Szent Benedek rendi gimnáziumban érettségizett 1941-ben. Ezután a fővárosba kerül és a Színművészeti Akadémián végzett tanulmányokat, karrierje alakulhatott volna a labdarúgás felé is, hiszen leigazolt játékosa volt a Ferencváros csapatának, de a színészetet választotta. Ám a Fradihoz való kötődése örökre megmaradt.

Énekes színész volt, bonviván szerepeket játszott. 1947 és 1959 között tagja volt a Magyar Színháznak, a Vígszínháznak, majd a Déryné Színháznak. Az Operaház is meghívta ösztöndíjasnak, de abból nem tudta eltartani az akkor már nála lakó szüleit és öccsét, Árpádot, akiktől Sárváron 1949-ben gyalázatos körülmények között elkommunizálták a családi vágóhidat és húsnagykereskedést.

Mária asszony így emlékezett vissza férjére: “Én még egy ennyire optimista embert az életben nem láttam. Azt vallotta: mindig úgy a legjobb, ahogy van.” Ismeretségük Fülöp Kálmánnal egyébként egy szövegkönyvnek köszönhető, amelyet a dalszerző keresett és vele együtt élete párját is megtalálta, harminckilenc évet éltek együtt. Ennek a szerelemnek a gyümölcse egyik leghíresebb dalszövege, a magyar Ave Maria.

Az Ave Maria születését Mária asszony így idézte fel: “Wolf Péter zeneszerzővel Kálmán hosszú évekig dolgozott együtt és ő volt 1971-ben a házassági tanúja is az esküvőnkkor. Egy névnapi versnek kaptam eredetileg Drága Mária kezdettel. Ezt a szöveget megmutatta Wolf Péternek, aki egyből leült a zongorához és megszületett a dal is hozzá. Általában az uram írt a zenékre szöveget, mert fontos volt, hogy érzelmileg a zeneszám mit vált ki belőle. Ezt a számot az eredeti szöveggel Bakacsi Béla énekelte. Később Sass Sylvia egyik nagylemezén akart egy magyar Ave Maria-t énekelni, ekkor jutott Wolf Péter eszébe, hogy létezik ez a szám. Arra kérte a Kálmánt, hogy pár sort variáljanak át, így lett siker.” 

Fülöp Kálmán feleségével és 1972-ben született gyermekükkel sokszor látogatott haza Sárvárra. Ezek a látogatások mindig élménydúsak voltak. A plébánostól a párttitkárig mindenkit végig kellett látogatni, mert ez is, az is ismerős volt – mondja Fülöp Kálmánné, aki így fogalmazta meg férje szülőföldje iránti kötődését: “Budapesten élt, el sem akart költözni a belvárosból. Nagyon szerette ezt a mozgalmas életet. De azért Sárvár volt a szíve és a világ közepe.” Üzenetként a sárvári fiataloknak pedig így fogalmazott: Mindig tisztelettel és szeretettel viseltessenek a városuk iránt, mert a szülőföldnél szentebb dolog kevés van!

Dátum: 2013. június 15. (szo), 20:30
Helyszín: Sárvár, Nádasdy-vár, szabadtéri színpad
Esőhelyszín: Sárvár, Tinódi Gimnázium díszterme
Belépődíj elővételben: 1000,- Ft
Belépődíj a helyszínen: 1500,- Ft

Az emlékest médiatámogatói a Vas Népe, a Láthatatlan Sárvár és a Sárvári Média Nonprofit Kft.

Ezúton is köszönjük Mária asszonynak, hogy lakásában fogadott minket és hogy megosztotta velünk a családi fotókat, amelyek egy részét mi ezúton továbbosztjuk olvasóinknak:

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás