Fotó: Benkő Sándor, Dr. Kereszty Gábor @ Nádasdy Múzeum díszterme – 2017. szeptember 15.
Kondora István polgármester előszava a kötethez:
Vannak időnként olyan gondolatok, melyek nagyon mélyen belénk ivódnak szinte már rögeszmésen foglalják el a helyet más érzésektől. Így vagyok ezzel én is, amikor Kondor János művészeti albumának bemutató téziseit próbálom megfogalmazni. Bármekkora igyekezettel próbálom elterelni a kérdésről a föltorlódó szavakat, mindig ugyan oda jutok vissza. Azok a gyermekkori lovak csak azok halványodnának az idő távlatából. De nem: mindig előjönnek, előfurakodnak, és nem hagynak más irányt venni. Szóval a lovak, amelyek valamikor a 60-as évek elején, közepén a vasárnapi nagymise előtt alakot, formát kaptak egy ügyes kéz által.
Mindannyian tudtunk lovat rajzolni, melynek volt négy lába, feje, farka is, de az övé valahogy mindig más volt, olyan igazi ló. Érzékeny, finom vonalakkal megrajzolt, szinte láttuk, hogy szabadon minden kötöttség nélkül hogy nyargal át a képzeletbeli mezőn, mert nem csak a ló, a mező is benne volt abban a néhány gyermeki vonalban.
Kondor János képeire tekintve mindig ez a történet bújik elő, szinte elő tolakszik és állandósul bennem. Valószínűleg azért, mert ez az érzékenység ez a világot megértő és átölelő szenzibilitás már akkor föllelhető volt rajzaiban, amelyet szerencsére később sem veszített el, így mindig képes volt elemeire bontani a világot, aztán újra összerakni, hogy a személyiségen átszűrődő élmény mindenki számára átélhetővé váljon.
Nagyvonalúság és aprólékosság együtt van jelen képeiben, festményeiben, mely a dolgok mélyére hatva próbálja megfogalmazni és magába sűríteni a világot. A technikák brillírozó magabiztossága, színeinek időnként lágy, időnként keményebb harmóniája megfogalmaz valamit a lét örök érvényű bizonytalanságából, mely így kapaszkodót ad az univerzum élményének sokszínűségéből is.
Ahogy naponta találkozom műveinek tiszta és érzékeny valóságával, mindig a lovak jutnak eszembe. Szabadon szinte légiesen száguldanak mégis egy pillanatra talán az örökkévalóságnak is megfogalmazva ott vannak az emlékek között és segítenek felidézni gyermekkorunkat.
Isten éltessen, János! Baráti öleléssel Sárváron 2017. májusában:
Kondora István – polgármester
