Az ifjú sárvári fotós, Talabér Csaba egy csodás, négyévszakos természetfotó-válogatást küldött a Sárvárikumnak. Mi ezekkel a fényépekkel búcsúzunk 2016-tól. Gyönyörű helyen élünk! A képaláírásokban Talabér Csaba kommentárjai olvashatók.
Fotók: Talabér Csaba @ Sárvár, 2016.
Egy átdolgozott nap után hívták fel a figyelmem a várudvar egyik fáján leteleped? bagolyseregre, 30-40 darab is lehetett. Mikor legközelebb kimentem, még ott voltak, nálam pedig már volt fényképez?gép.
Tavaly nyáron valahogy sosem voltam elég felkészült, ahhoz, hogy a partifecskéket lefotózzam. Idén eltüntek, többször kerestem ?ket, de a természet mindig hasonló naplementével kárpótolt.
Szintén Rudi, aki a világ legboldogabb kutyája, ha kap valami apróságot, de ha – csen el valamit, – a legbüszkébb, legügyesebb vadászkutya. A préda jelen esetben nagymamám sapkája.
Lefekszem a hóba melléd Nyakamba összeér a víz?
Hídszemek-avagy a sok es? és az azt követ? napsütötte napok játéka a fénnyel.
A Csónakázó-tó fodros tükre egy februári délutánon.
A sárvári természetvéd?k és a Tinódi Gimnázium által közösen szervezett békament? akción készült a kép. Sok társával együtt – is biztonságos úton jutott el a szaporódóhelyre.
Jóllakott napközis, szintén az idei békamentésr?l.
Hiába szokták meg az ember közelségét, kellett egy kis csel, hogy ez a fotó megszülessen.
Vajon harcsázni viszi? Nem tudom, de szerencsés pillanat volt, mikor a zsákmányával a cs?rében egész közel leszállt elém.
Zöld bokeh-áradat. Imádom, mikor minden az az igazán nyári, friss zöld és az er?s napsütést megsz?ri a Rába árterének összefügg? lombkoronája.
Zöld bokeh-áradat. Imádom, mikor minden az az igazán nyári, friss zöld és az er?s napsütést megsz?ri a Rába árterének összefügg? lombkoronája.
Rába-parti másodpercek. Több másodpercnyi mozgás bes?rítve egy képbe a Rába egy csendesebb szakaszán.
A töltés fölött menetel? bárányfelh?k, melyek csak feldobják az eget, es?t, rosszid?t nem hoznak.
Egy barátomat vártam, túrázni indultunk. Ez az egyetlen használható képem arról a napról.
Júniusban az es? után mindig el?bújtak a szarvasbogarak, teli volt velük a város. Erre a példányra egy apua, s kisfia hívta fel a figyelmem a várparkban.
? Rudi, az immár hat esztend?s golden retriever. Évente kötelez? közös programunk az els? havas kutyaportré elkészítése. Ez a legutóbbi verzió.
Aki mindig kapható egy túrára. A kép októberben készült, valahol az erd? mélyén egy kis játék után.
Szürkegémekre vadásztam volna, ki is néztem a helyet, de azok okosabbak voltak nálam, hiába csúsztam-másztam, mindig tartották a számukra kényelmes távolságot. A természet ezzel a párás hajnallal kárpótolt aznap.
Szürkegémekre vadásztam volna, ki is néztem a helyet, de azok okosabbak voltak nálam, hiába csúsztam-másztam, mindig tartották a számukra kényelmes távolságot. A természet ezzel a párás hajnallal kárpótolt aznap.
A víz, mint selyemfüggöny vonja be azt, ami útjába kerül. Épít, rombol, ez pár másodpercben megörökítve.
A víz, mint selyemfüggöny vonja be azt, ami útjába kerül. Épít, rombol, ez pár másodpercben megörökítve.
Hosszúzárid?s képeket készítettem, mikor ez a kedves pár egyre közelebb jött, majd szárítkozni kezdett egy benyúló fatörzsön. Mozdulatlanságukat kihasználva, készítettem róluk egy sorozatot. A kb. 10 db, 4-5 másodperces kép közül csak az egyiken mozdultak meg.
Cefretolvajok. A szorgos darazsak a házunk el?tt lév? körtefa tövében.
Cefretolvajok. A szorgos darazsak a házunk el?tt lév? körtefa tövében.
Cefretolvajok. A szorgos darazsak a házunk el?tt lév? körtefa tövében.
Forgatag. Egy kivágott fa törzse körül évről-évre egyre több gomba jelenik meg a mezőn. Idén pár októberi esős nap után már ennyien voltak.
A búcsúzó nap fénye, valahol egy tölgyfa tövében.
Azonosítatlan rágcsáló életének utolsó pillanatai.
