Tavaszi nyomkereső – A medvehagyma és társai

Kimentünk, leellenőriztük: megérkezett. Hogy tavasz van, az már szinte biztos. Aki a hosszú/húsvéthétvégén a kirándulásnak szenteli az idejét, könnyen árulkodó nyomokra bukkanhat. A gumicsizmát azért jó nem otthon hagyni, aki ugyanis a városon kívül, az erdők, parkok felé veszi az irányt, az előző napok nagyobb esőzéseinek árvízszerű nyomaival találhatja szembe magát. Így borult esővízbe például Sárváron a Nádasdy-vár körül fekvő park is, amely egyébként ilyenkor (is) kiváló fotótéma.

Fotó: Benkőné Szabó Katalin

Az eső sem hozott viszont lehűlést, a hétvégén is marad az enyhe, kora tavaszi időjárás, igaz, kapunk mellé egy “kis” viharos szelet is. Mi elindultunk nagypénteken, és jól döntöttünk: a Szajki-tavak környékén néztük meg, milyen nyomokat hagyott maga után a hirtelen-tavasz. Alig értünk oda, máris zöldbe borulva találtuk a talajt: a medvehagyma (Allium ursinum) friss levéltakarója sok-sok négyzetméteren keresztül is beboríthatja az erdő talaját, eltakarva a fák ősszel levetett leveleit.

Fotó: Fábrics Krisztina

A fokhagymához hasonló illat- és ízanyaggal rendelkező évelő növényt egyébként jellemzően kora tavasztól nyár közepéig, még virágzás előtt gyűjtik. A legjobb, ha frissen használjuk fel, ugyanis ekkor érvényesül leginkább a medvehagyma íze, illetve nem elhanyagolható gyógyhatása is. Gyomorpanaszok, szédülés, fejfájás, magas vérnyomás ellen, illetve vesetisztító tulajdonsága miatt is fogyasztják (még több erről itt olvasható). Kiválóan alkalmas akár egy reggeli vajas pirítós mellé, de próbáltuk már krémlevesként, és bizony nagyon is szerettük. Ezen kívül fűszerként is megállja a helyét, a petrezselyem zöldjéhez hasonlóan például burgonyás ételek remek ízadaléka. A medvehagyma levelét többen a májusi gyöngyvirágéval (Convallaria majalis) írják összetéveszthetőnek, melynek azonban sokkal kerekdedebb, illetve szélesebb levelei vannak, valamint fontos különbség, hogy a gyöngyvirág levele nem árasztja a jellemző hagyma-illatot. Ezt legkönnyebben úgy tudjuk leellenőrizni, ha a levelet ujjunk közé fogva megdörzsöljük.

Balra: medvehagyma (Allium ursinum) / jobbra: gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Egy téli bejegyzésünkben már említettük, hogy a gombászni indulók nem csak ősszel, hanem bármelyik évszakban találnak jellemző, illetve ehető fajokat is. Így a tavasz a például sokak által gyűjtött kucsmagombák jellemző évszaka. Szintén már az első hóolvadások után jelentkező, több fogyasztható fajból is álló gombanemzetségről van szó. Ugyan mi még nem találkoztunk vele, de a hozzá rokon papsapkagomba-fajok már megmutatták magukat. Ezek több faja már tartalmaz mérgező anyagokat is, tehát óvatosan a gyűjtéssel!

Balra: cseh kucsmagomba (Fotó: Frits Kata) / jobbra: papsapkagomba faj (Fotó: Fábrics Krisztina)

És ha már jó idő és erdő, fontos megemlíteni a kullancsok jelenlétét is, melyek több súlyos betegség okozói is lehetnek, mint a Lyme-kór, illetve a vírusos agyhártyagyulladás. Így egy-egy kirándulás után ne hagyjuk ki soha a bőrünk alapos átvizsgálását. Ha egy napon belül találjuk meg a kullancsot, és szakszerűen távolítjuk el (tehát nem nyomjuk meg a testét), a fertőzés esélye nagyon alacsony.

Természetesen az évszakra jellemzően nem csak a szemünket kápráztatja el a természet. Megérkeznek vonuló madaraink is, füleink számára jóleső dallamaikkal színezik a kikeleti összképet.

Igen, úgy tűnik, ez már tényleg tavasz. Ön milyen nyomokat talált?