Sötét felhők gyülekeznek a vár tornya felett.
Az utolsó igazi nyári hétvégén riasztó felhőket küldött előörsként az ősz. És bár a naptár még tücsökciripelős nyarat mutat, lassan el kell gondolkodnunk mindannyiunknak a számadás felett. Még pár hét, és megremeg a tücsökhegedű húrja a hajnali ködökben. Eljön lassan a hangyák ideje – vajon eleget gyűjtöttünk a kamrába ahhoz, hogy békességben várhassuk a telet?

Lesz még pár verőfényes nap, zenghet a tücsökhegedű, de a szürke felhők már intenek: Vigyázzatok! Húz még a tornyokra dércsipkét a szél, és akkor kiderül, szorgos hangyaként mennyit tettetek.
Szöveg: Koszorús Veronika
Fotók: Gábor Kereszty

Megtekintés a Facebookon