Több mint 30 év után a második lemez! Az első benne van abban a bizonyos 303-ban, amelyekről azt mondják, ne halj meg, amíg meg nem hallgattad. Nem akarok persze a másodikat meghallgatva sem meghalni, de elgondolkodtam az időről, és rögtön megtaláltam a kulcsot.
Az idő nem létező dolog, virtuális habverés. A jelen létezik csupán. De kivel? Egy Kossuth- és Jászai Mari-díjas kamaszlánnyal – nekünk, a közönség jó részének. Nekünk megvan a filmirodalomból a Rosszemberek, a Ripacsok, a Te rongyos élet, a Nagy generáció vagy a Redl ezredes. Szinésznőként a Halhatatlanok Társulatának tagja lenni egyet jelent az idő létezésének tagadásával.
Na jó. Szelektív könzönség volt. Nem kérdezett rá senki, hogy ki az a Bereményi Géza. Azért elmondom: a régi lemez és az új lemez szövege. Több mint 30 év átívelésével. Cseh Tamás nevét sem kell wikipédiáznom a közönségnek. De jó a sztori: a barátnő, aki Cseh Tamást csak Cseh Tamástól szereti. Én is. Akkor abból még a cigifüst is lejön. Más, de nagyon jó volt ez a pár dal Dorottyától – a Shakespeare egyenesen zseniális, színészi személyességének hitelével.
Hrutka Róbert zeneszerzőként színt hozott – és nem keveset a Dés László általi világ után. (Dés – Bereményi: Átutazó, 1985. Nagyon, jaj, nagyon ajánlom!) Ha már filmekről beszéltünk, Hrutka Róbert nevét – ha máshonnan nem ?, a Magyar vándor vagy a Valami Amerika kapcsán ismernünk kell. Aki pedig „rajta van a témán”, ismeri sok egyéb helyről, felsorolás ses férne a lapra.
Előtte, közben és utána persze jönnek a mondatok a fentebb szelektívnek titulált közönség soraiból. Már a behangolás után többen jelezték, hogy ez nagy lesz. Aztán a tiszta hangról. Aztán a természetességről. A nőségről, a gesztusokról. A zenekar nagyon belopta magát a szívekbe. Ennyi sok pozitívumot ritkán hallottam koncertről, és itt ennek külön súlya is van. Udvaros Dorottya koncertre nem a zenei analfabéták járnak. Nem feltétlenül korosztályos (remélem) az értékismeret. Ilyen helyre azok járnak, akiknek nem idegenek a fenti nevek, filmcímek, s az az értékrend, melyet fémjeleznek. Velük nagy baj nem lehet, ha a lemezt is úgy értékelik, mint a lemezbemutatót: bent a 303-ban.
Nagyon nagy légvétel volt. Bántható lenne a portréfotós, amiért nem használja a technika mára adott eszközeit a portréalany vakolására??! Hát nem. Mert így szép. Nagyon szép. Pont az a szép, hogy valódi – világunk kevés valódija közt. Az első gyerekszerepe évében születtem, és nagyon erős elnézést kérek az elfogultságomért! Merthogy az idő nem létező dolog.
? Dr. Kereszty Gábor ?
