Üzemen kívül… – 40 év fotói közül válogat Benkő Sándor frissen megjelent albuma

40 év fotói közül válogat Benkő Sándor Üzemen kívül címmel, frissen megjelent albuma. A kötetben nyolc témakörben követik egymást a fényképek, az egyes tematikák előtt bevezető gondolatokat olvashatunk, amelyeket a fotós volt kollégái, barátai jegyeznek (Szenkovits Péter, Fodor Sándor). Benkő Sándor egész eddigi életművéből ad tartalmas keresztmetszetet a bő 200 oldalas, színes fotóalbum. Benkő Sándor a Sárvárikum számára jelenleg is gyakran készít fotóriportokat, képes anyagokat.

Az album sárvári könyvbemutatója 2022. december 7-én, szerdán 17 órakor lesz a Nádasdy-vár házasságkötő termében.

Köszöntőt mond: Kondora István – polgármester
A kötetet ismerteti: Szenkovits Péter – író, újságíró

A fotóalbum tematikája

  • Földemberek
  • Zene, tánc, művészet
  • Történelmi hagyományok őrzése
  • Őrségi anziksz
  • Erdély: Hullámzó hegyek
  • I. világháborús emlékhelyek, temetők
  • Üzemen kívül
  • Történelem szeretettel és tisztelettel

A kötet előszava – Szenkovits Péter írása

„Az embereket meg kell tanítani szabadságban élni és humanistának lenni. A hangya is szeret és dolgozik. A különbség ott kezdődik, amikor az ember szabad és emberies lesz: humán. Azaz kiterjeszti szeretetét mindenre, ami él” (Szondi Lipót, a sorsanalízis megalkotója).

Utolsó munkanapjukat töltik a körmendi Marc Cipőgyár tűzősorán dolgozó lányok, asszonyok. Benkő Sándor (1954) velük él, lélegzik, rezdül a végórákban. Rögzít. A mának. Az utókornak. Kiérdemli a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját (Grand Prize): a legkiemelkedőbb teljesítményért. Szintúgy neki ítélik a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat kategória) első díját. Utolsó nap a tűzősoron; hol van a szabadság? A humanizmus? A szeretet?

Amiként az Év fotói 2003 (Pictures of the Your), a MÚOSZ és a Magyar Fotóriporterek Társasága reprezentatív kiadványában olvasható a sárvári fényíróról: „Eredetileg geodéziát tanult, s fotózással csak hobbiszinten foglalkozott. Tudósításokat küldött a helyi napilapnak, a Vas Népének, és képriportokat az Új Tükörnek. A helyi napilaptól 1983-ban keresték meg és felajánlottak neki egy fotóriporteri állást. 1988 és 1991 között egyik alapító tagja, fotóriportere és képszerkesztője lett a vidék első független hetilapjnak, a Tér-Képnek. Tagja a MÚOSZ fotóriporter szakosztályának, a Kápolnáért Kulturális Egyesületnek, valamint a Magyar Fotóriporterek Társaságának. 1992 óta a Vas Népe szerkesztőségének fotórovat-vezetője”.

2004 tavaszán „Az év fotóriportere” címmel nyílt kiállítása a budapesti Mai Manó Galériában, a Magyar Fotóriporterek Társasága és a Magyar Fotográfusok Háza rendezésében.

A „kisember” küzdelme, erőfeszítése, fájdalma s csak olykor-olykor öröme tükröződik alkotásain. Máskor a (szín)művészi alázat, ihlet, az „álomkergetők” hite, a teremteni tudás kínja-keserve. A rácsodálkozás. A katarzis könnyes boldogsága. Csendje. Lét-békéje.

Végigkísérte a magyar-szlovén vasút építését – reprezentatív könyvben is – az első kapavágástól a megvalósulásig. Az emberarcú teremtésről tudósít.

Valamenyi Benkő Sándor-képet át-átjárja az alkotó szeretete, szabadságvágya. Humánuma. Mikor Szlovénia a függetlenségéért harcolt, vagy amikor megbukott a román diktatúra. A délszláv háborúban szétlőtt falvak szívet tépő látványa belénk ég.

Példátlan empátiával fényképezte a 301-es parcella mártírjainak kopjafejsorát. Az első világháború lengyel, olasz, szlovén színhelyeit; a doberdói fennsíkot. Az erdélyi temetőket. És még mi mindent, amit nekünk, közép-európai halandóknak is el kell(ett) viselnünk az ezredfordulón innen és túl. Helytállónak bizonyul Székely János romániai magyar költő vers-definíciója: „A hatalom gazdát cserélt, /Ám az emberfaj életét/ Nem üdvözíti soha semmi”. Benkő Sándor humán-fotográfiái ezt (is) lélekbe marón mutatják. Miközben inspirálnak: nézzünk magunkba. Vegyük észre egymást. Próbáljuk érteni, érezni, megszeretni a másikat. Ne csak – szentatyai – szentmiséken (maradandóak az ezekről készített felvételei is!) tekintsük testvérnek egymást.

Életében, munkájában voltak megpróbáltatások. Magától értetődik, nem adta fel hivatását. Azóta is művészi igényű alkotások sorát teszi le folyamatosan a köz asztalára. „Vési” bele szívekbe, lelkekbe, agyakba. A nyomtatott sajtóban éppúgy, mint az elektronikus térben. Könyveket álmodik, tervez, kivitelez. Képsorozataival emeli őket őszintébbé. Szerethetőbbé. Humánusabbá. Sugallja, amiként Ferenc pápa: „A béke nem csupán a háború hiánya, hanem olyan általános állapot, amelyben az ember harmóniában van önmagával, a természettel és másokkal. Ez a béke”. Benkő Sándor képei hitvallását tükrözik: „Csupán az számít, hogy az itt eltöltött időben hogyan éltünk, hogyan viszonyultunk másokhoz”.


A kötetet írták: Fodor Sándor, Szenkovits Péter
Fotó: Benkő Sándor
Kötetterv: Benkő Gábor
Lektorálták: Bánkuti András, Kondor János
Kiadó: Szülőföld Könyvkiadó