Bolygó

Bolygó

Séta a Haláp hegyen

2021.10.21. · Sárvárikum
A Haláp a Balaton-felvidéki vulkáni eredetű tanúhegyeink egyike, a Tapolcai-medence északkeleti határán. Alakja eredetileg a Badacsony vagy a Szent-György hegy formájára hasonlított, ám a…
Bolygó

Madárvártán jártunk

2021.10.09. · Sárvárikum
A Tömördi Madárvártán jártunk, ahol a Magyar Madártani Egyesület szervezésében végeznek madárgyűrűzést a lelkes önkéntesek. A madarakat ún. függönyhálóval fogják be, innen vászonzsákokban utaznak…
Bolygó

Kucsmagomba Vas megyében?

2021.03.25. · Benkő Gábor
A tavasz közelségének biztos jele, amikor a hobbigombászok február–március környékén – bármilyen kis mennyiségű szabadidejük is legyen – veszik a kabátjukat, kosarukat, és nekivágnak…
Bolygó

Teljes pompában a tavaszi tőzikék

2021.03.07. · Sárvárikum
Körmend-Horvátnádaljai Dobogó erdőben. A Pinka és Rába holtágában található ligeterdő, helyi védettség alatt áll. A 2 km-es tanösvény 1 óra alatt végigjárható. Nem csak…
Bolygó

Ricsörd, a pinty megkezdte énekét

2021.02.22. · Benkő Gábor
Valljuk be, a legtöbbünk nem az iskolai környezetismeret- vagy biológiaórákról szerzett alapokat Magyarország madarainak megismeréséhez. Pedig elég sok mindent vertek a fejünkbe, a különböző…
Bolygó

Február fényei

2021.02.20. · Sárvárikum
A hétvégi napsütés sokakat kicsalt a Csónakázó tó környékére. A tavon még jéghártya, a napnak lassanként már ereje van, és a szabad levegőn hamar…

Nem egészen egy éve, 2022. május 8-án gyűjtöttük a sárvári Szatmár-erdőből a képeken látható döggombafajt. A döggombákról (Entoloma spp.) tudni kell, hogy nagyon fajgazdag nemzetség, a fajaikat pedig nagyon nehéz, leginkább lehetetlen szemrevételezéssel meghatározni. Még az élőhelyi sajátosságok (a talaj kémhatása, a környező vegetáció megfigyelése, stb.), a termőidő és mikroszkópos spóravizsgálat segítségével is csak kevés … Olvass tovább

Manapság a legtöbb nagyobb áruház kínálatában már be tudjuk szerezni a téli madáretetésre alkalmas fekete napraforgót, egyéb magvakat is. Az egyik ilyen kilós porció csomagolásán olvastam a következő sorokat: A tél beálltával egyre gyakoribb a szabadban élő madarak beszédes csipogása: „Fázunk, éhesek vagyunk, kérlek, etess minket!” Ez a „romantikus” megközelítés persze azért csak részben igaz. … Olvass tovább

Talán az utolsó szép napok egyike: ahogyan a tél közelít, fogynak a színek. Ezen a novemberi reggelen még velünk voltak. Sétáljunk egyött a Rába kanyarban!

A Haláp a Balaton-felvidéki vulkáni eredetű tanúhegyeink egyike, a Tapolcai-medence északkeleti határán. Alakja eredetileg a Badacsony vagy a Szent-György hegy formájára hasonlított, ám a bazalt bányászata jelentősen megcsonkította formáját. Nem egyedi eset, így járt a közeli Ság-hegy is. A bányászat az első világháború előtt kezdődött, és igazán az ötvenes években gyorsult fel. Közép-Európa egyik legkeményebb … Olvass tovább

A Tömördi Madárvártán jártunk, ahol a Magyar Madártani Egyesület szervezésében végeznek madárgyűrűzést a lelkes önkéntesek. A madarakat ún. függönyhálóval fogják be, innen vászonzsákokban utaznak a madárvártára. Miután felveszik az adataikat és egy egyedi sorszámmal ellátott jelölőgyűrűt kapnak, elengedik őket. A korábban már meggyűrűzött madarak visszafogásával értékes adatokat kapnak a kutatók: mennyit változott az adott madár, … Olvass tovább

A tavasz közelségének biztos jele, amikor a hobbigombászok február–március környékén – bármilyen kis mennyiségű szabadidejük is legyen – veszik a kabátjukat, kosarukat, és nekivágnak kucsmagombát keresni. Nálunk, Vas megyében talán nincs akkora népszerűsége ezeknek – az ország más tájain nagyra becsült, és kétségtelenül dekoratív – gombafajoknak, de ez minden bizonnyal csak annak tudható be, hogy … Olvass tovább

Zöld erdőben jártam, nem hittem el amit láttam.

Körmend-Horvátnádaljai Dobogó erdőben. A Pinka és Rába holtágában található ligeterdő, helyi védettség alatt áll. A 2 km-es tanösvény 1 óra alatt végigjárható. Nem csak a tőzikék de madár- és vízparti élővilága is felüdülést nyújt a természetet kedvelőknek. Fotók: Benkőné Szabó Katalin

Valljuk be, a legtöbbünk nem az iskolai környezetismeret- vagy biológiaórákról szerzett alapokat Magyarország madarainak megismeréséhez. Pedig elég sok mindent vertek a fejünkbe, a különböző élettani folyamatok sejtszintű, biokémiai alapjait is beleértve. Ha viszont ránézünk a madáretetőnkre, vagy csak elidőzünk a kertünk fáinak lombkoronáját figyelve, sokszor megjelenik a kérdőjel a fejünk felett. Milyen madár ez? Ilyen … Olvass tovább