A Galeria Arcis megszokott vasárnap délelőtti vernisszázsidőpontja ezúttal szombat délutánra módosult – ekkor sereglettek össze az érdeklődők Szőcs Géza grafikusművész tárlatának megnyitójára.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. január 27.
A megnyitóbeszédet Cukor György művészeti író, költő tartotta, aki Kondor Béla – Értekezés a színekről című versével vezette be alapos műelemzését. Szőcs Géza alkotót erdőmérnök tanárként mutatta be, akinek felesége, Magyar Mónika is ismert grafikusművész.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. január 27.
Szőcs Géza gazdag alkotói eszköztárából a Sárváron kiállított művek között főleg a mély- és magasnyomás és a szitanyomás kombinálásval létrehozott alkotások láthatók. Grafikai művein a festői értékeket, a plasztikusságot és a variablitást a lemenyomtatások közötti alakításokkal, körbevágással adja meg, erős forma- és színkontraszttal teremt feszültséget, amelyet a vonalmozgás, a felületkezés eszközeivel, foltszerű felületekkel, változatos textúrákkal gazdagít.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. január 27.
Művei egyenként és egymással alkotott összefüggéseikben is spirituális képrendszert alkotnak, amely rendszerben a művész belső világa és a külvilág, a befogadó világa találkozik. Az architektonikus komponálással létrejött alkotásokkal összhangot keres, és termt világunk: a szín, a fény, a hely és az idő között.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. január 27.
Szőcs Gézát kitartás, filozofikus megközelítés, absztrakt kifejezési hajlam jellemzi, bármilyen tárgyat képes elmélyült módon témává tenni, gyakran saját munkáit is újragondolja és folytatja. Kreál, létrehoz, és nem reprodukál – mondta el Cukor György színvonalas megnyitóbeszédében. A kiállítás február 27-ig látható a Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítóterében – hétköznapokon 10–17-ig, szombaton 9–13 óráig.
Benkő Gábor
Kondor Béla – Értekezés a színekről
A fehér gyász-szín,
könnyekkel sós vízben mosdatott
feketeség.
Karok, combok, a kényes nyak
és holdvilágképű hűs hasak
színe, ahová fejet hajthatsz
szomorúságodban fülelni.
A vörös vércsomók, erek
és kiáltozások szép színe.
A vörös csavaros út
a kékbefulladó kék hegyre fel;
és nincsen alatta semmi hegy.
A szürke, mint haldokló
motorok gőze;
lármás és rossz szagú.
A lila szín titkos ösvény
és menetelnek rajt
sárga öltözékben sokan.
Lábuk helyett csizma
s a fejük helyett narancs,
rémülten lángoló narancs.
A barna pedig gömbalakú
és ráncos, mint a Föld nyaka.
A zöld meg vékony abroncs;
a tenger ki ne loccsanjon
– az a mérges tenger
füst, kén és lehellet
ne törjön elő,
amikor az Úristen
vigyázni restell.
Benkő Sándor teljes fotóalbumának megtekintése a Facebook-on »
