Benkő Sándor

Kondor János festőművésznek nyílt kiállítása június 18-án a lábatlani Gerenday Közösségi Ház kiállítótermében, ami kissé hasonlít a sárvári Galeria Arcisra. Valamivel kisebb alapterületű, de a boltíves átjárók, a patinás ablakok hajaznak a Nádasdy-vár kiállító termére. Jánosnak ez az első önálló tárlata Lábatlanban, de egy művészeti társaság tagjaként már láthatta a közönség itt a képeit. Akkorra datálható a két város művészeti kapcsolatának megalapozása. Azóta s Gerenday házban bemutatkozott már Simon János festőművész, majd egy évvel később Benkő Sándor fotóriporter is. A lábatlani művészek is állítottak már ki alkotásokat a Galeria Arcisban egyénileg is, és művészeti csoportok is bemutatkoztak.

A pénteki kiállításmegnyitó közönségét Szabó Ildikó, a Ház igazgatója köszöntötte, a tárlatot Tóth László őriszentpéteri festőművész nyitotta meg. Kondor János felesége és László még a főiskolán voltak csoporttársak, akkor kezdődött a két művész barátsága is. Megnyitó beszédében először ismertette János életpályáját, majd a száraz tények után művészeti tevékenységét mutatta be: „Szerteágazó művelődésszervező tevékenységével párhuzamosan sokoldalú képzőművészeti alkotó munkát folytat. Sárvár közterein kiemelkedően szép bronz domborművei láthatók, az ugyancsak Sárváron lévő ún. Sári templomban vallási témájú képei kerültek felállításra, de illusztrációs tevékenysége is jelentős.

Festészetében technikailag és tematikailag is a sokoldalúság jellemző rá. Használja az olajfestéket, az akrilt, dolgozik akvarellel, pasztellel, s alkalmazza a vegyes technikákat is. Egy-egy témához kapcsolódóan sorozatokat készít, ciklusokban teljesíti ki festészeti gondolatait. Festői kifejező módszerként előszeretettel alkalmazza a montázsszerű technikát. A filmművészetben, a filmesztétikában megfogalmazott elv miszerint egy snitt meg még egy snitt az több mint kettő e képeken is igaz, többlettartalmak keletkeznek. Az egymás mellé rendelt képrészletek együttese nagyon alkalmas összetett képi gondolatok kifejezésére, így a festmények szinte már mozgóképpé is alakulnak. A nagyon gazdag színvilág, a magas szintű kolorizmus varázslatos hatással van a nézőre. A képsorozatoknak, s azokon belül egy-egy képnek is megvan a maga egyedi színharmóniája. ”

Egy kis személyes jellemzéssel zárta mondandóját: „Végül a képek alkotójáról még  néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel. Egy nagyon igényes, mások talán úgy fogalmaznának maximalista művész, aki mind művelődésszervező munkájában, mind pedig művészetében mindig a legjobb megoldásra törekszik. Emberi kapcsolataiban kiegyensúlyozott. Sokoldalú műveltsége és nagyszerű kommunikációs képessége révén gazdag kapcsolati hálóval rendelkezik. Az értékest a maradandót az értéktelentől kiváló érzékkel különbözteti meg, így nem meglepő, hogy az általa irányított sárvári várbéli galériában nagyszerű kiállítások sorát hozta létre. Azt is érzékeltem, hogy az ott kiállító művészek milyen nagyra becsülik emberi és művészi értékei folytán.”

Kondor János szinte vadonatúj kollekcióval érkezett Lábatlanba, a 41 kiállított műnek 80 százalékát eddig még nem láthatta a közönség.

Benkő Sándor felvételei a kiállításmegnyitón készültek.