Igazgatóváltás a Weöres Sándor Színházban

Szombathely város közgyűlése 2007-ben egyhangú határozattal döntött a színház alapításáról. A gépezet beindult, és 2009-ben már megtartották az egykori Hemo helyén felépített vadonatúj színház épületében az első előadást, a 9700-at. Az intézmény alapítója és igazgatója Jordán Tamás rendkívüli társulati ülésen búcsúzott el kollégáitól. Többen közülük az alapítás óta dolgoznak azért, hogy a megyei jogú városnak méltó művészeti intézménye és közössége lehessen a Weöres Sándor Színház. Többi között a színpadon helyet foglalt Szabó Tibor is alapító tagja a színháznak, aki a nyugállományba vonuló Jordán Tamástól veszi át az intézmény vezetését. A leköszönő igazgató a tőle megszokott iróniával és humorral foglalta össze a vezetése alatt eltelt idő alatti legfontosabb és legérdekesebb pillanatokat. Dr Nemény András polgármester közreműködésével adta át Szabó Tibornak a mindentnyitó csodakulcsot. Jordán Tamás ismertette a színház történetét bemutató, bőséges képanyaggal illusztrált új könyvet, melynek írója Ölbei Lívia, tervezője, grafikusa Bonyhádi Károly, a fotókat Mészáros Zsolt készítette, aki az indulástól fotózza a premiereket, a színház életét. Szabó Tibor a színművészek aláírásával ellátott köpenyt adott át Jordán Tamásnak, aki a 9700 előadásban viselte ezt a jelmezt, mint Feri bácsi.
Fotó: Benkő Sándor

Gyászmise Balázs Fecóért

Balázs Ferenc (Fecó) budapesti temetésével egyidőben dr Székely János megyéspüspök mutatott be szentmisét Sitkén a Kápolna-dombon felállított szabadtéri liturgikus térben. Ott, ahol korábban több ezren gyűltek össze koncerteket élvezni, a rocknak áldozni, a kis villámsúlytotta kápolnát megmenteni. Ehhez adta nevét Balázs Fecó, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, énekes, a Korál zenekar alapító tagja. Az elnöksége alatt működő alapítványnak köszönhető, hogy a korábban romos kápolna folyamatosan szépül, újul.
Fotó: Benkő Sándor

Soltis Lajos színház – Ketrecbál

Dudás Károly Ketrecbál
Rendezte: Táborosi Margaréta
Dramaturg: Tóth Ákos,
konzulens: Csula Emil
A darab tartalma:Helyszín: Disco Brazil. Ácsolják a jó bálhoz a jó erős ketrecet. A készülő alkalmatosságnak meg kell felelnie a kor követelményeinek. Belvilágának kialakításában fontos szempont a bent lévők maximális szabadság érzésének keltése. A bekerülőkben igyekezzünk tudatosítani, hogy tökéletesen egyenjogú és egyenrangú résztvevői a mulatságnak, tulajdonképpen még előnyös helyzetben is vannak a kint lévőkkel szemben, egyféle védettséget élveznek. Megpróbáltatásuk báli játék, bohókás népi mulatság csupán, s belátható időn belül véget ér. Egy jól sikerült bál után az ember pedig csak néz maga elé, valóban megtörtént e vele mindaz, amit ő megtörténtnek hisz.
Szereposztás: Erényi Dorottya, Horváth Nóra, Piller Ádám László, Soltis Lehel, Szabó Angelika, Tóth Ákos
Zeneszerző: Szögi István
Díszlet: Bruckner Roland, Marton Miklós
Koreográfus: Ipsics Péter
Legközelebbi előadások:Celldömölk, Színház; időpont: 2020. 11. 05, 19:00Celldömölk, Színház; időpont: 2020. 11. 06, 19:00
forrás: soltisszinhaz.hu
Fotó: Benkő Sándor

A 85-ös csoport a Galeria Arcisban

A legendás és patinás budapesti Képzőművészeti egyetem (főiskola) falai között szereztek rajztanári diplomát 1985-ben azok a művészek, akik a szintén patinás Nádasdy-vár boltíves Galeria Arcis ódon termeiben állították ki műveiket. Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke szerint különlegesek voltak az akkori 28-es létszámú friss diplomások, akik közül 8-an állítottak ki – Dévényi János, Kondor János, Merényi György, Molnárné Riskó Erzsébet, Rohonczi Istvánné, Rumi Rózsa, Sávai Márta, Szalay József. A Galeria Arcis tárlatnyitóján köszöntőt mondott Kondora István Sárvár polgármestere, a kiállítást Szalay József nyitotta meg. Vibrafonon közreműködött Vajda András. A kiállítás november 3-ig tekinthető meg.

Fotó: Benkő Sándor

Kovács Tibor képei a Folyosó Galérián

Kovács Tibor, budapesti születésű. Szekszárdon élő festőművész kiállítása nyílt a Nádasdy-vár Folyosó Galérián. A közönséget köszöntötte Kondor János festőművész, a Galeri Arcis igazgatója, a tárlatot Kovács Tibor felesége, Kovácsné Tóth Erika nyitotta meg. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg a Nádasdy-vár Folyosó Galérián.
Benkő Sándor

Weöres Sándor színház – Pál utcai fiúk című előadás fotóspróbája

Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is. Az ősbemutató Radnóti Zsuzsa és Horváth Csaba közreműködésével a Vígszínházban volt 2016-ban Marton László rendezésében, ahol egyébként annak idején Molnár Ferenc háziszerzőként működött. A zenei felvételből nagy sikerű CD-t készült. Az előadást azóta is telt házzal játsszák, több vidéki színház is műsorára tűzte. Ezúttal a Weöres Sándor Színház nagyszínpadán bukkanak fel Nemecsekék.

„Ez a kis darab terméketlen, hepehupás pesti föld, ez a két ház közé szorított kis rónaság, ami az ő gyereklelkükben a végtelenséget, a szabadságot jelentette, ami délelőtt amerikai préri volt, délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az Északi-sark, szóval a barátjuk volt, s azzá változott, amivé ők akarták, csak hogy mulattassa őket.”
(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)

 

Szereplők:
Rácz tanár úr/Orosz Róbert
Boka/Jámbor Nándor
Nemecsek/Hajdu Péter István/Csákvári Krisztián e.h.
Geréb/Börcsök Olivér e.h.
Csónakos/Hajdu Tamás Miklós e.h.
Kolnay/Sipos László Márk e.h.
Barabás/Bánki Mihály e.h.
Weisz/Tegyi Kornél e.h.
Richter/Tóth Artúr
Csele/Csákvári Krisztián e.h./Hajdu Péter István
Leszik/Orosz Márton/Nagy Gergely
Gruber/Nagy Gergely/Orosz Márton
Áts Feri/Hajmási Dávid
Az idősebb Pásztor/Balogh János
A fiatalabb Pásztor/Béres Bence e.h.
Szebenics/Szenkovits Buda
Janó, a grund őre/Szabó Róbert Endre

További vörösingesek: Fókás Márton, Káldy Márton, Nagy Dávid, Pintér Gergő, Rózsa Viktor, Szombath Gergő, Zöld Zsombor

Díszlettervező: Takács Lilla
Jelmeztervező: Velich Rita
Jelmeztervező asszisztens: Tóth Barbara
Koreográfus: Kováts Gergely Csanád
Koreográfus asszisztens: Ostyola Zsuzsanna
Korrepetitor: Falusi Anikó
Súgó: Jenei Ági
Ügyelő: Bors Gyula
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező: Réthly Attila
forrás: wssz.hu
Fotó: Benkő Sándor

Annunciáta Nővérek Sárváron

Száz évvel ezelőtt Mikes János megyéspüspök kezdeményezésére alakult meg az első világháborús sebesültek megsegítésére, gyógyítására vállalkozott önkéntes Nővérekből az Annunciáta Nővérek Kongregációja. A rend megalakulásának pontosan századik évfordulóján, 2020. szeptember 14-én tartott jubileumi szentmisét a sárvári Szent László templomban Székely János megyéspüspök, aki visszaemlékezett az eltelt száz év legfontosabb történéseire, méltatta a Nővérek munkájának fontosságát, és egyben köszöntötte a templomban helyet foglaló három Annunciáta Nővért, akik közül ketten majd Sárváron teljesítenek szolgálatot. Dr. Székely János megyéspüspök és Wimmer Roland sárvári plébános kezdeményezésére érkeztek Brazíliából a segítő missziós nővérek Sárvárra, ezzel hosszú idő után ismét elvetették az Annunciáta Rend magját.
Benkő Sándor

WS Színház – Pogánytánc

A Weöres Sándor színház Pogánytánc című előadása fotóspróbája 1936 nyarán két esemény bolygatja föl az Írország északnyugati csücskében, Donegal megye egyik eldugott falucskájának közelében élő Mundy család életét: beköltözik házukba a kor egyre népszerűbbé váló technikai vívmánya, a rádió (és az általa közvetített világzene), továbbá egy ugandai lepratelepen eltöltött huszonöt évnyi misszionárius papi szolgálat után … Olvass tovább

Pendülés 68 húron

A hangszernek meg kell adni a tiszteletet
 
 

Negyven éve zenél Kóta Pál – 14 féle húros hangszeren varázsolja elő a dallamokat. Az érettségi után meteorológus szeretett volna lenni, de az élet messze sodorta kedvenc mesterségétől. Hobbija a zenélés lett. Brácsával kezdte egy cigányzenekarban, ahol a mesterektől sokat tanult, majd „C” kategóriás vizsgát tett hegedűből. A népi- és cigányzene mellett nagyon megszerette a country zenét, amihez viszont már gitáron is meg kellett tanulnia. Mivel Körmenden született, nem kerülhette ki a Béri Balogh Ádám országos hírű táncegyüttes zenekarát. Szintén még Körmenden megalapította a Fergettyű zenekart. Ezt a nevet még kétszer „klónozta” más-más zenekari felállásokban Sárváron. Nagy sikereket értek el Fergettyű formációban, amikor megzenésített verseket adtak elő országos versenyeken. Szinte felfoghatatlan volt számukra, amikor Nagymaroson országos első helyezést ért el a csapat. Aztán – mint már sokadjára – a bűvös hetedik évben megszűnt a zenekar. Pali hosszú időt töltött el a szintén országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvendő Regös zenekarban. Az öt éve alakult Herpenyő zenekart idén hagyta el. Azt mondja, negyven éve zenél zenekarokban, itt az ideje, hogy „nyugállományba” helyezze magát. Természetesen, ha felkérik a karakterébe illő zenélésre, akkor azt szívesen vállalja. Szívesen muzsikál a Nádasdy Történelmi Fesztivál rendezvényein, ahol szinte már a rendezvény meghatározó arca is lett. Mivel Sárváron alkotott és hunyt el Tinódi Lantos Sebestyén, legkedvesebb formációja a XV. századot idéző koboz és a hozzá tartozó viselet. A fellépésekkor nemhiába aposztrofálják „Tinódi uramnak”. Hangszerével, a kobozzal megtalálta önmagában Tinódi Sebestyént.
A zeneszerszám és a zene még nem elég a mai világban, adni kell a hiteles megjelenésre is. Mindig az egyes hangszerekhez illő viseletben lép fel. A hegedűhöz, a klasszikus gitárhoz például elegáns öltönyviselet illik, a 12 húros gitárhoz country-öltözék dukál kockás inggel. A csellóhoz, nagybőgőhőz – megtisztelve a hangszert – szintén elegáns, ünnepélyes viselet passzol. Ezekhez persze társul a kalap, a süveg, attól függően, hogy milyen korszakot, milyen stílust idéz meg.
Kóta Pali egyik kedvenc időtöltése a várak kutatása, megismerése. Szereti Erdélyt, az ott élő embereket. Meghatja, hogy megérkezésekor még mindig ízes magyarsággal köszöntik és barátsággal fogadják – több száz kilométeres határon túli utazás után.
Fia, Balázs követte édesapja nyomdokait, aki a Nemzeti Filharmonikus zenekarban gordonművészként tevékenykedik.

Benkő Sándor képriportja