Az Indonéziát alkotó mesés szigetek hosszan elnyúló lánca szellős nyakéket fűz Ázsia és Ausztrália közé, s közben észrevétlenül választ el két óceánt. Ha e földdarabokat egy-egy négyzetnek gondolván ugróiskolát játszhatnánk tizenhétezernél is több szigetén, minden bizonnyal megértenénk, hogy a megannyi elszigetelt földdarab miként köt mégis egységbe annyi embert vallástól, nyelvtől függetlenül. Azért földközelből is megsejthetünk mindebből valamit?
Polgár András (forrás: Facebook)
A sárvári Polgár András Indonéziában tett utazásai során leginkább a fővárost, Jakartát, illetve Bali szigetét térképezte fel, fényképezőgépével a helyi csoportok, szubkultúrák életét kutatva. Sorozatában szerepelnek a metál zenéért megőrülő fiatalok, a 10 millió lakosú metropolisz vasút menti szlöm lakói, illetve dokumentálta a Balira költöző transzszexuálisok életét is, akik fiúból nővé operáltatták magukat. Utazásairól írt cikke az áprilisi Földgömb magazinban jelent meg. 2016. június 3-tól a Kondektur című sorozatának egy része látható volt a Flow-Random kiállítás részeként a Random Galériában is, Budapesten.
Az itt közreadott fotóalbumot kifejezetten a Sárvárikumnak válogatta András. Érdemes végignézni, a legtöbb képhez magyarázó képaláírásokat is fűzött:
Jáva nemcsak Indonézia, de a világ egyik legsűrűbben lakott területe is, az ország lakosságának több mint fele ezen a szigeten él; a Magyarországnál valamivel nagyobb területen 150 millióan zsúfolódnak össze!
A sziget északnyugati partvidékén fekvő főváros, Jakarta a nagyvárosok összes gondjával-bajával küzd.
A vasútvonalak keresztül-kasul behálózzák a várost, így nagyszámú ingázó tömegeket juttatnak el céljukhoz. A vonatablakból kitekintve megérthetők a társadalom színterei. Ahogy elhagytuk a megállót, rálátunk a vasúti sínek szomszédságában elterülő szlömre.
A leszakadó rétegek csak itt tudják megengedni maguknak a lakhatást. A vasúti sínek közvetlen közelében épülnek a házak és a vityillók, de hajnalban ugyanitt piac is nyílik, ami a térség város a városban jellegét mutatja.
A jellemző képhez hozzátartozik a távolban feltűnő felhőkarcolók látványa is. Az ország pénzügyi, politikai és gazdasági központjának a belvárosa a többnyire 200 méter magas építészeti remekműveivel emelkedik ki. A nyugati hatás leginkább itt érezhető, a legtöbb nemzetközi bankot, luxusszállodát itt találjuk, és az üzleti élet is itt a legaktívabb.
Indonéziában a gyerekeknek kötelező viselni az iskolai egyenruhát. A gumiabroncsokat pedig műhelyekből vagy az utak széléről gyűjtik össze további értékesítés reményében.
A függetlenség kivívását 2015 nyarán már 70. alkalommal ünnepelték. A hivatalos protokollesemények mellett szemet gyönyörködtető programokkal teszik emlékezetessé a dicső napot – nem minden ország ünnepli ilyen felszabadultan függetlenné válásának évfordulóját! A leglátványosabb a kispályás focibajnokság volt, amit a férfiak – feminin jellegüket továbbhangsúlyozva – kis, otthonkaszerű ruhákban játszanak.
A nők a khusus wanita, kifejezetten nőknek fenntartott fülkékben utazhatnak – feltételezve, hogy így kényelmesebb az útjuk, mint a többi vagonban összepréselődve másokkal?
A metál zenéért megőrülő fiatalok?
Bali, vásári forgatag. A külföldi turista bármihez könnyen hozzájuthat?
Abbast vágya, hogy az ellenkező nem tagjaként éljen. Fél a sebészi beavatkozásoktól, így nem marad más választása, mint időszakosan női ruhát öltenie. Balira költözött, ahol egy masszázsszalont üzemeltet.
Balit a Délkelet-Ázsiában már-már divattá váló, nemi átalakító műtéteken átesettek is szívesen választják lakhelyüknek. Az ő érvényesülésük a világon még nem elfogadott, de itt még számukra is könnyebb. A szórakoztatóipar is felfedezte őket, de – ahogy a turisták igénye megkívánta – sokan prostituáltakká váltak.
Indonéziában a világvallások már a történelem során is hatottak egymásra, így mára egy komplex hitvilág alakult ki. Talán éppen ez a kulcsa annak, hogy a világvallások egymást segítve tudnak békében létezni, beteljesítve eredeti funkciójukat.
