Mindszentek, azaz Mindenszentek napja: Gestum Omnium Sanctorum, az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a keresztény egyház november elsején tart. A Gergely pápa által deklarált ünnep, Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap. A Bencéseknek köszönhetjük ismertségét és a katolikusok litániája meg is szólítja “Minden Szentek Királynéját”.
Nem összetévesztendő a halottak napjával, a szenvedő egyház ünnepével – ecclessia patienss -, mely november másodikán ünneplendő, az elhunyt, ám az üdvösséget még el nem ért, tisztítótűzben szenvedő hívek emléknapjaként.
Az angolszász országok all hallows’ evening – „minden szent estjének” nevezik október 31-ét. Innen a hallows’ evening, rövidítve Halloween kifejezés. Az ünnep kelta eredetű, a Napisten kultuszú nép ekkor köszöntötte az új évet.
Keresztény világunkban halottak napja körül régi szokás szerint kilátogatunk a temetőkbe. Felkeressük elhunyt szeretteink sírját, koszorút, virágot viszünk, gyertyát gyújtunk.
Képes sétára hívjuk most az Olvasót, Cicellébe indulunk: három falu kicsi temetőjébe. A sírok közt sétálva betérünk a környék egyik legszebb műemléktemplomába is.
A Rábatöttösi Szent Cecília temlom első említése 1342-re tehető, bár valószínűleg jóval előbb is állt már temlom ezen a helyen. A temető múltja még régebbi, már az avar korban temetkeztek ide. A román stilusú épület Árpád kori temlomainak egyik gyöngyszeme. Három település: Rábatöttös, Gutaháza és Zsennye közös temploma. Az 1700-as években a falakat megerősítették, a födém és a szentély feletti boltozat megújult. Kriptájába a birtokos Sennyey majd Bezerédj család temetkezett.
Az első hajó fehérre meszelt falai egy diadalívvel válnak el a szentélytől: id. Dorffmaister István (1725-1797) festette a szentély barokk freskóit. Térhatásúvá változtatta az egyszerű falakat, stukkókat, oszlopokat festve. A képeken megjelenik a zsennyei kastély és a rumi temlom is. A fő oltárképen Szent Cecília mellett Szent István és Szent László alakját mintázta meg a mester.
A temlom körül a három település temetője található, a falvak halottaikat a saját, a feléjük eső parcellákba temetik máig is.
A negyedik parcellát művészparcellának is nevezik a helyiek. A Zsennyei Kastély sok évtizedes művésztelepi múltja számos képzőművész alkotót vonzott ide, és a hetvenes évektől fogva sokan letelepedtek a környéken. Közülük néhányan Cicellében találtak végső nyugvóhelyre.
Az első környékre települő generáció nagyjai közül Kiss Kovács Gyula (1922-1984) és Kiss Sándor (1925-1999) szobrászművészek, és Scholz Erik (1926-1995) festőművész sírja közt lépdelünk most gondolatban, halottak napján.
–Kereszty Gábor–
