Megint pótszékes előadást hozott a Dumaszínház a Park Inn hotelben: a zsúfolt nézőtér vendégei három kiváló humoristát láthattak. Szobácsi Gergő volt a felvezető, öt éves Dumaszínházas múltjával profin húzta fel az est hangulatát, Begyakorolt, jó történetei kedvesen, okosan hangoltak rá a magabiztosan profi Kiss Ádám szereplésére.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. november 25., vasárnap
Kiss Ádám jó. Gesztusai, hangeffektjei viszik a műsorát, sokszorosan kiemelném magabiztosságát. Ma egy kicsit elment falura. A nagy öreg klasszikus Fábrisanyi néha betett egy kis bmeget a foga közt, csipet sót adva a műsornak. Kiss Ádám ma túlsózott. Erősen, bmegből is, meg fszomból is. Tudják sokan, nem vagyok prüd, sőt! Ez ma nekem is sok volt. A humor klasszikus forrásai közt ott a bélszél és az orális szex, a görögök óta tudjuk. Ám mára – jóval a sorkatonaság megszűnte után – fingra és szopásra húzni egy fellépést, némiképp tiszteletlenség az eddig már sok humoristát látott színpadon.
Közzétette: Sárvárikum – 2018. november 25., vasárnap
A szünet után Beliczai Balázs tette oda az igazi standupot. Aki nem tudná róla, tanult színészmesterséget. De éneket is a Bartók Béla konzervatóriumban. Néhány nagyon jó énekes paródia közt Alföldi: István, a király – száma kicsit biccent – poénnak megvolt, csak tartalmilag nem értem, miért. Tán mert pár buzisan elmondott mondat kaphatott egy olcsó tapsot? De: profi fogás volt a végén a Sárvárra adaptált Frank Sinatra: New York New York-ja, a Sárvár Sárvár – papírról persze – említvén benne még polgármesterünk nevét is. Nekem a legnagyobb az estből az Anyám tyúkja volt, Louis Armstrong stílusában: ha van egy Nagykönyve a hazai humor és paródia történetének, akkor kérem az azonnali felvételét!
Közzétette: Sárvárikum – 2018. november 25., vasárnap
Szöveg és fotók: Gábor Kereszty