Érkeznek az ősz gombái – körkép vasi erdőkből

Az elmúlt hetek nagy esői igazán jókör jöttek a nyár végi, kora őszi száraz időszak után. A bő öntözés, az egyre párásabb hajnalok szemet gyönyörködtető színekben pompázó őszi gombák sokaságát csalogatták a földfelszín fölé. Tágabb értelemben vett lakóhelyünk, Sárvár környéke, Vas megye erdei is bővelkednek ilyenkor változatos, ritka gombafajokban, és persze akadnak közöttük étkezésre alkalmasak is. Fotógalériánk az Őrség és a Vendvidék erdeiben készült – nem csupán a legismertebb gombafajok közül válogatva. Érdemes elolvasni a képaláírásokat is! Fotók: Benkő Gábor és Fábrics Krisztina

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons
A ritka és gyönyörű olajsárga fapereszkét (Tricholomopsis decora) korhadt fenyő faanyagán találhatjuk meg, ha szemfülesek és szerencsések vagyunk.
Az ibolyaszínű pitykegomba (Entoloma euchroum) a döggombák rokonságába tartozik, ez a faj faanyagon jelenik meg.
A rézrozsdaszínű csészegomba (Chlorociboria aeruginascens) mintha csak türkiz ékszer lenne a faanyagokon. Mielőtt termőtestet fejlesztene, gyakran láthatjuk a gomba vegetatív testét is a korhadékon, amelyet ilyenkor megszínez a micélium.
A sárga korallgomba (Ramaria flava) egyike a hasonló megjelenésű, több nemzetséget is magában foglaló gombáknak. Faji meghatározásuk nehéz, többüket csak mikroszkópos vizsgálat után lehet elkülöníteni.
Az Őrség savanyú talajú erdeiben nagy termőtesteivel, fémes kalapfelszínével igazán feltűnő jelenség a sötétlila pókhálósgomba (Cortinarius violaceus).
A keserű álcölöpgomba (Clitocella popinalis) kalapfelszínén gyakran találhatunk a képen is látható körkörös repedéseket.
A sárga gerebengomba (Hydnum repandum) gombászok kedvelt zsákmánya ebben az időszakban.
Az izabellvöröses csigagomba (Hygrophorus poetarum) egyike Magyarország 58 védett nagygombafajának.
A porzó élősdigmba (Asterophora lycoperdoides) más nagygombák (főleg a szenes galambgomba) kalapfelszínén fejleszt termőtestet, ami önmagában is nagyon különleges. Nemcsak a lemezeiken fejlesztenek spórát, hanem a kis kalapok tetején is, szinte pöfetegszerűen.
A bársonyos fapereszkét (Tricholomopsis rutilans) fenyőkorhadékon találhatjuk meg. Ne tévesszen meg senkit, hogy a képünkön az egyik kalapon bükk levelét látjuk, vegyeserdőben készült a fotó.
Így néz ki a sárga gerebengomba (Hydnum repandum), amikor a párás időjárás más gombáknak is kedvez. A termőtestet egy Trichoderma gombafaj támadta meg.
Ha még emlékszünk a környezetismeretórákon alaposan megismert gyilkos galócára (Amanita phalloides)… Nem árt a távolságtartás, halálosan mérgező faj, de mérgezés csak elfogyasztás útján lehetséges. Ha véletlenül hozzáérünk, nem lesz baj, de azért persze alapos kézmosás ajánlott!
A büdös pereszkét (Tricholoma sulphureum) azonnal felismerhető büdös, kellemetlen szagáról és a teljesen sárga termőtestről.
A pompás pókhálósgomba (Cortinarius elegantissimus) illata már sokkal jobb. Mintha egy cukrászdába tévedtünk volna. Édeskés, süteményes illat. Étkezésre ennek ellenére nem javasolt, ebben a nemzetségben a fajok többsége mérgező, elkülönítésük pedig sok esetben nagyon nehéz.
A fészkes csillaggombát (Geastrum quadrifidum) lucfenyő közelében találhatjuk meg az avaron.
A fodros trombitagombát (Pseudocraterellus undulatus) esetleg a kedvelt fűszergombaként használt sötét trombitagombával lehet összetéveszteni.
Dekoratív csoportokat alkotnak a rozsdasárga tőkegomba (Pholiota cerifera) termőtestei. Lombosfák korhadékán találkozhatunk vele.
Nem, ez még mindig nem lila pereszke. :) Egy másik fotó a sötétlila pókhálósgombáról (Cortinarius violaceus).
A sötétlila pókhálósgomba (Cortinarius violaceus) szép, fémesen csillogó kalapfelszíne.
Tűnyalábos, kéttűs fenyők alatt találkozhatunk a kedvelt ízletes rizikével (Lactarius deliciosus). A lemezek között répasárga tejnedvet ereszt, amelyik rövid idő múlva zöldre színeződik. Kalapfelszínén a gödörkék, zónák jellegzetesek.
Nem gyilkos galóca, mégis halálosan mérgező. Ez a fenyves sisakgomba (Galerina marginata) – nem csak fenyő faanyagán jelenhet meg.
Növénykorhasztó, apró tömlősgombák egész sorát veheti észre, aki az apró növényi részeket is szemügyre veszi. Ez a kis sárga tölgyfamakk kupacsán nőtt, valószínűleg a Hymenoscyphus fructigenus (nincs magyar neve).
Az olajsárga fapereszke (Tricholomopsis decora) szinte világít a fenyőkorhadékon.
Még a fenyők tobozán is ott vannak a szemmel is látható gombák. Ez az Aecidium strobilinum (szintén nincs magyar neve).
A pókhálósgombák (Cortinarius spp.) bármennyire nehezen határozható társaság is, néha nagy segítséget adnak valamely tulajdonságukkal. A képen látható gomba erős, égett motorolaj-szaga miatt kapta a mozdonyfüstszagú pókhálósgomba magyar nevet (Cortinarius callisteus).
Mégegy szép pókhálósgomba, amelyik csupán ránézésre már nehezen határozható. Leginkább csak molekuláris vizsgálat tudná megmondani, hogy a képen látható gomba az olajbarna pókhálósgomba (Cortinarius melanotus) vagy az olajzöldes pókhálósgomba (Cortinarius venetus)-e. Mindenesetre gyönyörű!
Kedvelt étkezési gombánk, a sárga rókagomba rokona a képen látható, ritkább szagos rókagomba (Cantharellus lutescens).
A szagos rókagomba (Cantharellus lutescens bár ritkább, de ahol terem, ott seregesen is megjelenhet.
Kertekben is megjelenhet ez a szép kisméretű őzlábgomba, a gesztenye-őzlábgomba (Lepiota castanea).
Útszéleken, kerti hulladékon is találkozhatunk a pelyhes szemétgombával (Tubaria conspersa),
Sokan talán meglepődnek, hogy ez is gomba. Pedig ez is.  Az árvalányhajgomba (Clavaria fragilis s.l.) fajcsoportjába tartozó faj.
Fűféléket korhaszt az apró termőtesteket fejlesztő pikkelyes álszegfűgomba (Crinipellis scabella).
Pohár-, kehelyalakú gombáink is vannak. Több is. Ez itt a szürkés pohárgomba (Cyathus olla).
A galléros csillaggomba (Geastrum striatum) fiatalon még nagyon pelyhes. Mint egy plüssállat.
Sok legenda övezi a képen látható védett gombafajunkat, a császárgalócát (Amanita caesarea).
Egy nagyon ritka, nagyon szép gomba az aranyos álredőgomba (Pseudomerulius aureus). Tűlevelű fák korhadékán találkozhatunk vele, ha nagy szerencsénk van.
Bár a lakosság egy jelentős része máig meg van győződve róla, ez nem a gyilkos, hanem a légyölő galóca (Amanita muscaria). Gyönyörű, dekoratív jelenség.
Lucosokban találkozhatunk a szép barna nyálkásgombával (Gomphidius glutinosus). Sokan gyűjtik is.
Amit talán mindenki ismer, az ízletes vargánya (Boletus edulis). Több fa gombapartnere is. Lombos fák mellett gyakran szövetségre lép lucfenyővel is.
A párducgalóca (Amanita pantherina) sokszor az ízletes vargánya közelében jelenik meg.