17 év, 13 évfolyam, 75 est? Utolsó állomásához érkezett az ezredforduló küszöbén útjára indult sorozat, amelyet a kezdetektől Gróf István – a Sárvári Milleneum Alapítvány elnöke, volt alpolgármester, képviselő – szervezett. A búcsúest jó alkalmat adott az összegzésre, áttekintésre, ehhez pedig vendégeket is hívott a házigazda: olyan személyiségek ültek mellette a Nádasdy Múzeum dísztermében, akik valamilyen formában érintettek voltak a beszélgetéssorozat 17 éves történetében.
Egy kérdés a házigazdától, egy viszontkérdés a meghívottól
Ez volt a vezérfonal, amelynek mentén érdekességekre is fény derült a párbeszédek során. A meghívottak között szerepeltek (a megszólalásaik sorrendjében): Dr. Desits Imre – aki a kezdetektől aktív követője volt a rendezvényeknek, V. Molnár Zoltán – a Sárvári Hírlap korábbi főszerkesztője, aki a lapban rendszeresen közölt alapos tudósításokat az estekről, Kondor János – a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója, aki szakmai nézőpontból szemlélve is méltatta a házigazda felkészültségét, Rácz Péter – aki a Sárvári Televízió munkatársaként készített riportokat a beszélgetőpartnerekkel, Kondora István – jelenlegi polgármesterünk, aki az önkormányzat oldalán vett részt a sorozat folytonosságának tervezésében, Erős D. Zoltán – a megyei napilap számára tudósította a programokat, később interjúkat is készített a vendégekkel, végül Czupy György – a 2006 óta a sorozat anyagi fedezetét megteremtő Sárvári Milleneum Alapítvány kurátora.
A kezdeti sikereken felbuzdulva folytatták
Ahogy az Évezrednyitó Beszélgetések névből is következik, a rendezvénysorozat gyökerei az ezredfordulóhoz vezetnek, pontosabban kicsit korábbra, hiszen az első esték még Évezredvégi jelzőt viseltek. A milleniumi ünnepségsorozat időszaka volt ez, amelyet országos szinten is jól érzékelhetővé és átélhetővé tettek a települési zászlóátadó ceremóniák, Sárváron is ehhez kapcsolódóan avatták fel például az Alkotmány utcai lakótelepen Lakatos József Boldogasszony című emlékszobrát. Gróf István ekkor még alpolgármesterként kapta feladatul a milleniumi légkörhöz illeszkedő sárvári ünnepi események megszervezését – így indult útjára a sorozat, amelyről akkor még valószínűleg senki nem gondolta, hogy 75 epizódot meg fog élni.
A sárváriak kezdeti felfokozott érdeklődése, a rendre teltházas beszélgetések viszont azt mutatták, hogy igény és szükség van a folytatásra. Gróf István elmondta, hogy a tematika a kezdetektől fogva adott volt, hogy milyen szempontok alapján választja ki, melyik jeles személyiséget, közéleti szereplőt, tudóst, művészt, sportolót hívja meg a beszélgetésekre, az általa meghatározott három fő tényező befolyásolta. Elsőként fontosnak tartotta, hogy a beszélgetőpartner jó értelemben vett nemzeti gondolkodású, keresztény, konzervatív beállítottságú legyen, bár ezeket a kategóriákat az idők során egyre rugalmasabban kezelte a meghívások során. Másodsorban sokszínűségre is törekedett, a lehető legszélesebb területről merített a borásztól kezdve, a kutatón, orvoson, erősemberen, sportolón keresztül a politikusig. Végül elv volt az is, hogy lehetőleg minden évben legalább egy határon túli magyar meghívott is szerepeljen.
Beszédes számadatok
Gróf István néhány érdekes statisztikai adatot is megosztott a hallgatósággal, amelyek önmagukban is sokat elmondanak arról nívóról, amelyet az Évezrednyitó Beszélgetések képviselt. Következzen – nevek nélkül – csupán néhány száraz számadat a sorozat vendégeivel kapcsolatban:
? A 75 beszélgetőpartner közül sajnos már 17-en elhunytak.
? Politikai vetület: vendég volt egy miniszterelnök, egy miniszterelnök-helyettes, a Magyar Tudományos Akadémia egy elnöke, 7 miniszter vagy exminiszter.
? 18 fő volt Kossuth-díjas a meghívottak sorában, egy fő kétszeresen is, Széchenyi-díjat hatan kaptak.
? A Magyar Örökség Díjnak 22-en voltak birtokosai.
? A Százak Tanácsának tagságának 25 meghívott volt tagja.
? Prima Díjat kilencen, Prima Primissima elismerést 13-an kaptak.
? A Nemzet Sportolója címet ketten viselték, az Évszázad Sportolója címet egy valaki.
? És egy kakukktojás: akadt valaki, aki a Szovjetúnió Hőse elismeréssel is büszkélkedhetett (Jó, ezt az egyet eláruljuk: Farkas Bertalan űrhajós.).
A legvégére egy kis időcsavar és Pars Krisztián
A záróbeszélgetésre érkező érdeklődők mit sem tudhattak még arról, hogy a meghirdetett forgatókönyvtől kicsit eltér majd az este. Épp az utolsó „kérdezz-felelek” játék zajlott a házigazda és Czupy György között, amikor belépett az ajtón Pars Krisztián, olimpiai bajnok kalapácsvető. A meglepetés hátterében az állt, hogy a sportoló a legutóbbi alkalommal, a május 24-ére meghirdetett beszélgetés lemondására kényszerült – hirtelen megváltozott időbeosztása miatt. Az elmaradást így – nyugodtan mondhatjuk – a legutolsó pillanatban sikerült pótolni. A Pars Krisztiánnal való beszélgetés amellett, hogy képet adott arról, hogyan került kapcsolatba a kalapácsvetéssel, érintette az élsporttal kapcsolatban szinte elkerülhetetlen témát, a doppingkérdést, a mai fokozottan szigorú ellenőrzőrendszert is. Az Évezrednyitó Beszélgetések utolsó társalgása igazán közelebb hozta a hallgatósághoz ezt a – talán nem a legnépszerűbbek között ismert – sportágat, csakúgy, mint magát Pars Krisztiánt emberként.
A kötetek őrzik a beszélgetéseket
A sorozat ezzel elbúcsúzott. Aki lemaradt volna valamelyik érdekes beszélgetésről, vagy részt vett ugyan rajta, de szívesen újraélné, szerencsére megteheti. A Sárvári Milleneum Alapítvány gondozásában megjelent összefoglaló kötetekben az esteken elhangzottak olvashatók. A könyvek a legutóbbi néhány kivételével az összes értékes beszélgetést rögzítették. A kiadvánnyal kapcsolatban érdeklődjön a könyvtárban, vagy az alapítványnál!
? Benkő Gábor ?
