Az utolsó Völgyhétvégén visszakaptuk kicsit a napsütéses időt, hogy a belső napelemeknek egy alapos töltést adjunk. Kirándulás, Kaláka udvar, kedves helyek – búcsúzunk Kapolcstól.
A Völgy kissé álmosan, vörös-sárga színekbe burkolózva fogadott minket, visszatérő fesztiválozókat. Az október kicsit csempészett nekünk a vénasszonyok nyarából, és az utolsó földön ücsörgős, szandálos nappal ajándékozott meg minket. Vasárnap átszöktünk Taliándörögdre is, ahol a Klastrom romjainál mártóztunk meg az őszi aranyszínekben. A szent András templom maradványai a falu határában még ma is elképesztő látványt nyújtanak, ha arra járnak, érdemes felkeresni a helyet!
Kapolcson a Pest-Buda udvarba költözött be idén a Kaláka udvar csapata, hogy a gyerekkorunk óta ismert dallamokkal, szerzőkkel tölthessük együtt az utolsó hétvégét. Versimpró, kerekasztal beszélgetés, és természetesen elmaradhatatlan koncertek töltötték meg az udvart közönséggel. A Pajtában a péntek esti Hobo koncert felejthetetlen volt, a színpad mögül kacsintgató villámok már az éjszakai égiháborút jelezték elő.
A viharok után a szombat széllel és napsütéssel várt minket, a Völgykomolyzene színpadán pedig ezúttal Mandel Róbert és barátai koncerteztek. Csemballóval, viola da gambával, tekerőlanttal ismertették meg a közönséget, a legkisebbeket pedig hangszersimogatóval várták.
A programok között egy időre elbúcsúztunk kedves helyeinktől: egy utolsó kávé a Kalapos kertben, gyors beköszönés a VirágZsó udvarba, és egy koncert előtti vacsora Magdi konyhájában. A hetet és az őszi völgyélményeket számunkra Ferenczi György és a Rackajam koncertje zárta.
Bár a Művészetek Völgyére még sokat kell várnunk, most nem volt annyira keserű a búcsúzás, mert a MűvészVölgy Kúria rendszeres programokkal vár minket évközben is: Jónás Vera, Csemer Bogi, Lovasi András és még sokan mások érkeznek hétvégenként a Völgybe.
Alig várjuk, hogy megismerkedhessünk Kapolcs téli arcával is, addig is, köszönünk mindent a Művészetek Völgyének egy élmény volt megint!
-Koszorús Veronika-
