Csak belépsz, és érzed, ahogy átölel. Kedvesen és öregesen. Évszázadok bölcsességével, hangulatával és erejével vár Téged rendíthetetlenül. Örömmel fogad, lecsendesít, még a lépteidet is megszelídíti. Talán még meg is állsz a boltívek alatt, amikor észleled szerény, ámde határozott üdvözlését. Megszólít Téged a maga különleges módján. Nem szavakkal, nem, annál sokkal emlékezetesebben és meggyőzőbben. Az ősi falakban, kövekben, terekben, résekben lakó időtlenséget adja Neked ajándékba. És Te magaddal viszed.
Amikor először jársz itt, tán észre sem veszed. Aztán, ahogy múlnak az évek, szaporodnak a látogatások, ismerős lesz az élmény, és vágyott az érzés. Lehet, hogy a híd macskakövein lépkedve már készülsz is rá? Tudd, mindegy, mikor jössz, hány év telik el. Csak belépsz, és érzed, ahogy átölel. Kedvesen és öregesen? Mondd, Te is érzed a Nádasdy-vár illatát?
? Mészáros Marianna ?
