A színtelen, esős időben némi nosztalgiaként kiránduljunk vissza egy napsütötte őszi délutánba! A Farkaserdőn járunk, az ország egyik legnagyobb összefüggő erdejében. Az erdő Sárvár és Káld között 25 km hosszan, 8 km szélességben 7200 hektáron terül el.
Honnan a név? Csak találgatás, hogy Farkas Jánostól, akinek Kun László adományozta 1273-ban? Vagy tán Wolfgang győri prépost családja a XIII–XIV. sz. fordulójáról? Vagy a kiskirályok korából az akkori birtokos, Kőszegi Iván, akit összeférhetetlen természete miatt illettek a „Farkas” ragadványnévvel? Vagy tán a XVII. században a Káldy családba benősülő Köcski Farkas Jánosról? Nem tudni pontosan. De elég is a levéltár dohos porából: irány az erdő!
A 84-es főúton haladunk Káld felé, Gérce magasságában az 56. kilométerkőnél fordulunk jobbra, az erdészeti útra. Alig egy kilométer a bejárat, a Rózsáskerti Erdészház. A parkolóból gyalog is indulhatunk az Országos Kéktúra útvonalán. Balkéz felől az első megálló, a Banyafák – a 300 éves tölgy tanufák mára kidőltek, helyüknél szépen kialakított pihenő vár.
Az Erdőmester sírjához érünk. Wittelsbach Lajos bajor herceg, akkori tulajdonos 1884-ben hívta Magyarországra az erdő megújítóját, Scherg Lőrincet, az Erdőmestert. Az erdő mai képe nagyrészt az Ő munkájának köszönhető. Kívánsága szerint temették ide feleségével. Jövőre lesz halálának 80. évfordulója.
Útunk következő állomása Hidegkút. Az aszfaltozott út végén, négyes kereszteződésben áll a Hidegkúti Vadászház. 2000-ben történt felújítása óta vendégszobákkal, konferenciateremmel vár látogatókat.
Hidegkút büszkélkedhet azt erdő legújabb emlékhelyével, a Kisboldogasszony kápolnával. Mária mellett – a Csiksomlyói Mária-szobor kicsinyített másolata – a vadászok védőiként Szent Imre herceg és Szent Hubertusz kap szerepet az ábrázolásokon. Ne csak arra gondoljunk, hogy Ferenc pápa kiemelten kezeli környezetünk védelmét! A kápolna egy nagyon fontos gondolatára Bugán József, az erdészeti Zrt. igazgatója hívta fel a figyelmet 2017. szeptember 8-i megnyitó beszédében: „Emlékeznünk kell mindazokra, akik erdészeti, vadászati szolgálat teljesítése közben hunytak el!”
Meredekebb úton indulunk Káld felé: gyalogút tér balra, a Pilótaerdő felé. Ismét az elnevezés! Vitéz Nemes Molnár László királyi repülő hadnagy itt halt hősi halált a magyar légtér védelmében. Ő volt a II. világháború legsikeresebb magyar pilótája. 1944 augusztus 7-én egy amerikai kötelékkel vívott légi harcban lőtték ki a gépét. A sérült gépet elhagyva ejtőernyőn ereszkedve, védtelenül, etikátlanul végezte ki az amerikai géppuska. A gép az erdőbe zuhant. A holttestet hat nap múlva, az ejtőernyővel egy vadkörtefára akadva találták meg. A helyiek ezért mondják az erdőrészt pilótaerdőnek. Emlékére 2015-ben a Szomathelyi Erdészeti Zrt. ezen a helyen állított és szenteltetett keresztet.
Az erdei úton lankák / emelkedők után érünk az erdőszélre: az ugyancsak 2015-ben átadott kilátóhoz. Az Erdészeti Zrt. Scherg Lőrinc emlékének tisztelegve nevezte el róla a kilátót. A környék legmagasabb pontjára emelt, a vasi haranglábakat megidéző szerkezet vörösfenyőből készült, 20 m magas.
Belátható innen a Kemeneshát, a Sághegy, a Kissomlyó – de ellátni a Somlóig és a Bakony hegyekig. Mai csavargásunkról Bejcgyertyános felé kanyarodva búcsúzunk az erdőtől, a csemetéskert melletti út fáinak alagútján érünk ki a mesék világából.
Dr. Kereszty Gábor
