Különleges kiállításnyitón köszöntötte Kondor János, a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója a vár 5. számmal jelölt bástyájában a megnyitóra összesereglett rengeteg érdeklődőt. A kiállítás különlegességét egyrészt az adta, hogy ezúttal nem időszaki, hanem állandó tárlatot avattak, másrészt pedig, hogy az esemény Németh Mihály szobrász, Sárvár díszpolgára életművének legfontosabb műveit helyezte – Kondora István köszöntő szavait idézve – szarkofágba.
“Művészből sok van, szobrászból kevés…” – emlegette fel Németh Mihály egyik szálllóigévé vált mondását Kondor János, megmagyarázva, miért áll a meghívón pusztán, egyszerűen a “szobrász” kifejezés az alkotó neve mellett. A műveledősi központ intézményvezetőjeként és Sárvár polgáraként is a város kulturális életének egyik fontos mérföldkövének tartja Kondor János az állandó kiállítás létrejöttét, a helyszín pedig akár szimbolikus módon a művészet előretolt bástyájaként is felfogható.
A sárvári születésű Németh Mihály fővárosi kitérője után, már több mint negyven éve visszatért Sárvárra, ahogy művei is méltó helyre, európai körülmények közé “térhettek haza” most, hiszen sok, az ország különböző pontjain felállított köztéri alkotásainak gipsz eredetijei is szerepelnek a kiállított művek között.
Dr. Prugberger Emil tüdőgyógyász, aki tervezetten megnyitotta volna a kiállítást, nem tudott részt venni az eseményen országos kitüntetésének átvétele miatt, így Kondora István polgármester vette át a szót a művelődési központ igazgatójától, aki szintén a hely szellemének és a művész nagyságának harmóniáját emelte ki, hozzátéve – mi magunk vagyunk jelen Németh Mihály szobraiban, olyan sárváriak gyűltek össze a kiállításra, akik jól ismerik a művész életét, viszonyulásait, értelmileg és érzelmileg is értik. Németh Mihály a kiállításhoz írt gondolataiban úgy fogalmazott, a “szobrok szép kriptája” a kiállítás – ezt a költői képet javasolta Kondor János inkább a “szobrok szép szentélye” formában újragondolni, Kondora István pedig (az alliterációt megtartva) a “szobrok szép szarkofágja” változatot érezte a legkifejezőbbnek.
Kripta, szentély, szarkofág… – mindhárom kifejezés a szakrális megőrzésről, az örökké tevésről szól. Aki látta a kiállítást, és megérezte – a legnemesebb értelemben vett – szellemi energiáknak azt a sajátságos fókuszálódását a bástyában, amelyről a beszédek szóltak, tudja, hogy nem túlzóak ezek a szavak! A megnyitón népdalokkal közreműködött Tanai Erzsébet, a Vasi Népdalstúdió művészeti vezetője.
