A Balatonfelvidék igazi kincsesbánya a természetszeretők számára, ebből a füzérből is kiemelkedik apró csodáival a Káli-medence. Itt találjuk meg azokat a természeti csodákat, amelyeket a magyar nyelv kőtengerként jegyez.
A nagy sziklatömbökből álló kőhátak a Káli-medence szélein, Salföldtől Kővágóörsig majd a Kis-Hegyestűig húzódnak. A mi úticélunk a Szentbékkálla mellett található kőhát az összes közül a legszebb állapotban megmaradt: míg sok helyen kitermelték a köveket, hogy építőanyagként, vagy malomkőként használják őket, itt a természet érintetlen szépségében gyönyörködhetünk.
Valaha a vulkanikus tevékenységet követően, gejzírek, hévizek törtek elő a földből. Ezek a felszínre hozták a Pannon-tenger által lerakott üledéket, apró köveket, hordalékot, amelyek összecementálódtak. Az így kialakult köveket aztán a szél, és víz alakította évezredeken át, míg elnyerték mai megkapó formáikat.
A kirándulók kedvelt célpontja ez a sziklákkal megszórt táj – a kis falu feletti dombon most is családok, társaságok élvezték az év első napján érkező álmos napsugarakat. A tél enyhe napot adott nekünk, kellemesé téve sétánkat az ezerarcú kövek között.
A hagyomány szerint, itt található a Szent György vagy másképp sárkányvonalak egyik metszéspontja, amely pozitív energiával tölti el az ide látogatókat. Bár csodás gyógyulásról nem számolhatunk be, mindenesetre a hosszúra nyúlt ünnepi vacsorák után, nekünk is nagyon jól esett egy nagy séta a mesebeli sziklák között.
