Trójaiak vették be a sárvári vár bástyáit

2011. június 18-án este a sárvári vár bástyáit is bevették a trójai harcosok. No, nem egy pusztító csatában, csupán a Sziget Színház legújabb előadásának keretén belül.
A szerelem, a harc, a büszkeség és a bátorság is megjelent a két felvonásos produkcióban. Azonban az élmény nem volt teljes. Az istenek nem teljesítették minden kívánságunkat. Egy szívbemarkoló jelenetnél eleredt az eső, az előadást nem lehetett folytatni.

troja_1

A nézők megtapasztalhatták, hogy a hang, mint fogalom milyen sokrétű is tud lenni. Egyrészt a láb dobbanása, a pajzs ütögetése, másrészt
az emberi hang, pláne az énekhang. Mint rockopera, természetesen sok erős, dinamikus dalt tartalmazott, ám a harcosok érzelmes oldalát kifejező lírai dalok is remekül illettek az előadásba.

troja_2

Mint a Homérosz által írt eposz, s a remek hollywoodi film, úgy ez az előadás is hűen tükrözte a történet nagy kulcsszavait, s a köré épülő legendát. Szerelem, Küzdelem, hősiesség, hazafiság, bátorság, kitartás. A történet, ahol mindent az istenek irányítanak, ahol a sorsok a csillagokban vannak megírva. Akhilleusznak meg kellett tanulnia mi a szerelem, és hogy az élete nem csak a hősiességről szól, mert a szerelem képes mindent megváltoztatni.
Az ő sorsa beteljesedett, így neve ősidőkig fennmaradhatott.

Agamemnón az összes görög államot legyőzte, végül Trójára is szemet vetett. Öccse, Menelaosz belefáradt a harcba és békét kötött velük. Agamemnón azt szerette volna, ha a trójaiak behódolnak neki, nem akarta tudomásul venni, hogy az egész világ nem lehet az övé. Végül úgy döntöttek, hogy a csatát a régi módon döntik el, a két legjobb emberükkel. Közülük azonban csak egy győzhetett. Akhilleusz volt a nyertes, aki bár nem szeretett gyilkolni, a dicsőségért, az elismerésért félretette elveit. Azt hitték ezennel vége is a háborúnak. Ám egy nő mindent megváltoztatott. Heléna, aki spártai király párja volt beleszeretett Páriszba, a trójai királyfiba. Ekkor csendült fel az előadás véleményem szerint egyik legszebb dala.

Azonban Menelaosz nem törődött bele asszonya elvesztésébe, s elhatározta, hogy ha kell, akkor nehéz háború árán is – mivel Trójának erős falai vannak, bevehetetlen –, de visszaszerzi.
 “Trója égni fog, s a láng felér az égig.”

Odüsszeusz Itaka királya megkérte Akhilleuszt, hogy szálljon harcba, s végül az örök dicsőség iránti vágy vette rá, hogy Agamemnón zászlaja alatt Trója alá vonuljon. Azonban ennek tényleges megtörténte előtt anyja, Thetis egy álmot látott, amelyben egy madár a szárnyára vette a fiát, és eltűnt vele az éjben. Tudta, hogy ha elmegy harcolni, lehet, hogy soha nem látja többé, de neve fennmaradhat az örök dicsőségnek.

Párisz úgy döntött, hogy kiáll Menelaosszal Helénáért, hisz “a szerelem az egyetlen, mi sebezhetetlen”. Ezen az éjjelen apja, neki ajándékozott egy szent ereklyét, Trója kardját. Azonban ez sem segíthetett Párisznak, s a szép Heléna szeme láttára ölték meg szerelmét.

A szünetben jómagam, s a közönség nagy része is az eget kémlelte, s fohászkodtunk, hogy tartson ki az idő, hogy megtudhassuk, végül mi lesz Trója sorsa.

A második felvonás nyitányában ismét egy gyönyörű szerelmes duettet hallhattunk, s megbizonyosodhattunk arról, hogy még a legbátrabb harcosoknak is van érzékeny oldaluk. Mint ahogy a következő jelenetben ezt a hős Akhilleusz is megmutatta számunkra. Agamemnón engesztelésül egy trójai papnőt küldött neki, akibe rögtön beleszeretett.

“Elhullanak legjobbjaink a hosszú harc alatt,
Hektórt legyőzni, ez a feladat.”

Mindenki azt hitte, hogy a csatában Akhilleuszt győzték le, azonban Patroklosz lett az áldozat, aki mestere sisakjába bújt. Akhilleusz csak ezután száll be a harcba. Embertelen vérengzést vitt végbe és megölte Hektórt is.

Priamosz király megjelent Akhilleusznál, majd kezet csókolt fia gyilkosának és könyörgött Hektór testéért.

Ekkor azonban az istenek közbeavatkoztak és megeredt az eső. 
Akhilleusz ezt a helyzetet is megoldotta: “Priamosz, eleredt az eső. Gyere be a jurtámba”

Egy ideig vártunk, hátha megtudjuk a történet végét, azt azonban csak az istenek tudhatják.
Aki kíváncsi a történet végére, az üsse fel a történelemkönyvét…

Guzmics Júlia

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás