Húsvét közeledtével összegyűjtöttünk pár hagyományt, népszokást hazánkból, illetve pár külföldi érdekességet. Néhány közülük csak érdekes történeti emlék, míg van, amely akár a saját húsvéti szokásainkban is visszaköszönhet.
A nagyböjt végén – virágvasárnap vagy a nagyhét elején – több helyen szokás a kiszézés. Kiszebabát készítettek a fiatal lányok, amit aztán elégettek vagy vízbe vetettek, így szimbolikusan elűzték a telet. Ezzel párhuzamos szokás volt a villőzés. A villőket, vagyis szalagokkal, néha tojásokkal feldíszített ágakat vittek végig a falu házain a tavasz eljövetelét hirdetve.
A húsvéti ünnepkör a nagycsütörtökkel kezdődik, amikor a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Az olasz gyerekek ilyenkor várják a visszatérő harangokat, amelyekben csokoládé és kis ajándékok vannak. Mikor ismét megszólalnak a harangok, az ajándékok elrepülnek a gyerekekhez. A magyar gyerekek ilyenkor a harangszó hiányában kereplőkkel hívogatták misére a híveket. Ezek a zajkeltő eszközök a gonosz elűzését szolgálták. Szintén nagycsütörtöki szokás volt a „Pilátusverés”, amikor a templomi padokat ütötték a gyerekek – szintén hasonló zajkeltési céllal. Néhol a templom előtt összegyűjtött törött padokat, ládákat törték szét, majd gyújtották fel, elégetve a telet.
Nagypéntek mindenütt szigorú böjti nap volt. Egyes helyeken szokás volt napfelkelte előtt mezítelenül, pálcát tartva körbeszaladni a házat, és rigmust mondogatva kiűzni a házból a kártevőket. „Patkányok, csúótányok, egerek, oda mennyetek, ahon füstös kiémint láttok!” Ilyenkor nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek. Egyes vidékeken viszont ilyenkor volt a tojásfestés hagyományos időpontja. A tojásokat különböző természetes anyagokkal festették. A vörösesbarna színhez vöröshagyma héját, piroshoz céklát, lilához lilakáposztát, a sárga színhez sáfrányt használtak. Díszítettek berzseléssel (vékony anyaggal növényeket nyomattak a festendő tojások héjára, majd ezek mintája adta a díszítést) viaszolással, illetve festékkaparással is. Ügyes kezű mesteremberek patkolták, egyesek pedig ún. frivolitással, csomózott csipkével díszítették a húsvéti tojásokat.
Nagyszombat tisztogatási nap volt. Ilyenkor a férgek ellen kisöpörték a házakat, körülsöpréssel biztosították a boszorkányok távolmaradását, gyakran meszeltek is. A házi tűzhely hamuját kihordták a gyümölcsösökbe, hogy ezzel védjék meg a termést.
Húsvétvasárnap dologtiltó nap volt, vagyis tilos volt a főzés, varrás, takarítás, még az állatokat sem fogták be munkákra. Ilyenkor jellegzetes ételeket ettek, ez ma is így szokás, így manapság is sonka, kalács, tojás, bor került az ünnepi asztalra. Katolikus vidékeken ezeket az étkeket a templomba vitték megszenteltetni. Húsvétvasárnap virradóra került sor a határkerülésre, ezzel védték a vetést a rontások ellen.
Húsvéthétfő jellegzetes szokása a locsolkodás, ami termékenységvarázsló rítusokból maradt fenn. Ilyenkor a legények öntözték meg az eladósorban lévő leányokat, el ne hervadjanak. A locsolókat mindenhol tojással, sonkával, borral kínálták. A későbbi katolicizálás során elterjedt az a történet, miszerint a római katonák a Jézus sírjától jövő asszonyokat locsolták le vízzel, így próbálták meg őket megállítani, hogy ne vigyék a feltámadás hírét. Oroszországban a Húsvét az év legfontosabb ünnepe, ilyenkor az oroszok a tojás mellé szerencsehozó, jókívánságokkal teleírt üzenetet is ajándékoznak. Egyes vidékeken, kedden a lányok visszalocsolták a legényeket, másutt a vesszőzés következett kedden. (Nálunk Nyugat-Magyarországon a vesszőzés vagy korbácsolás aprószentekkor volt szokásban).
A fehérvasárnap a húsvéti ünnepek zárónapja. Ilyenkor volt szokásban a komálás, vagy a mátkálás. Ilyenkor a nagyobb lányok a kisebbekkel küldtek komatálat a kedves barátnőiknek. Ha elfogadták, kicserélték a komatálat, és visszaküldték. Gyakran innentől magázódtak a lányok egymással. (Akik komatálat cseréltek, később a másik gyermekeinek keresztanyjaként kerültek be a rokonságba.)
Ezen szokások közül sok, már nem csak, hogy nem élő hagyomány, de a köztudatból is teljesen kikopott. A XXI. század, és az internet világában percről percre követhetjük a legújabb DIY technikákat, a világsztárok ünneplési szokásait, vagy a legfrissebb tengerentúli trendeket. De néha érdemes visszafele is tekinteni: sokszor a múltban találhatjuk meg azokat az irányokat, ötleteket, amelyek a sajátunkká teszik az ünnepet. Kellemes húsvéti készülődést kívánunk!
