A harmadik Völgyhétvége igazi beburkolózós, hűvös időben zajlott, szerencsénkre szépen igazodtak ehhez a programok körülményei. Csepergős, didergős élménybeszámoló következik.
Az eső elől a kisebb zenekari produkciók -mint a Cimbalom Brothers vagy épp Móser Ádám harmonikaművész – zárt helyre húzódtak. A Pest-Buda udvar medúzásra fényfestett házában igazi kamarakoncert hangulat kerekedett, beszélgetős, közönséggel összenevetős koncertekkel. A kis sátortetők alatt szuper alkalmi esőközösségek jöttek létre, a forraltboros sorban nagyokat nevettünk, és egy kisebb csapat alakult ki a spontán koccintásokból.
A Muharay udvar folkarcait semmi sem riasztotta el: esőkabátban, esernyővel nézték a színpadi előadásokat, csatlakoztak be a nótázásba. A párafelhők kimondottan jólálltak a népdaloknak, de a körbeadott pálinkás üveg is megtette a hatását. Az esti Csík koncert már rendes zuhéban folyt, a legkitartóbbak állták csak ki az időjárás próbáit.
Szombatra a felhők elszaladtak, és tiszta napfényes hidegben értünk a Mank artportára, ahol Eifert János fotográfus workshopjába kapcsolódtunk be. A modellfotózás rejtelmei után az épp színpadon lévő mozgásszínház szereplőit is lencsevégre kaptuk, este pedig az Ivan and the Parazol koncertjén kamatoztattuk tudásunkat.
Ez a hétvége a nagy beszélgetésekről szólt – a Kalaposkertben a kávés, vagy forraltboros sorban, sapkában, sálban igazán az együttlét volt az, ami meleget adott. Vasárnap este Muzsik és Volkova igazi szociálisan érzékeny koncerttel zárták a Pest-Buda udvar kapuit. Az utolsó fesztivál-fecskék csapata a Pajtában búcsúztatta a hetet, ahova az Irie Maffia hozott igazi afrikai hangulatot – ha meleget nem is.
Jövő héten utoljára nyílik a Völgyhétvégék kapuja, zárjuk a fesztiválszezont – találkozzunk ott!
-Koszorús Veronika-
